Kurva Sarbogard
Ha nem fáj neki, akkor megbaszhatjuk nyugodtan. Vigyázzunk, az AIDS-t ezzel a módszerrel nem lehet kiszűrni. Dugjuk bele a kecskepinába a faszunkat. Vigyázzunk, nehogy a hugycsőbe dugjuk! Ha megtaláljuk a jó lukat, egy reccsenést fogunk hallani, amit pinafingnak hívnak. Ez a végtelenül undorító dolog ne riasszon el minket, innentől kezdve válik ugyanis a baszás egy kimondottan kellemes élménnyé. Kezdjünk el baszni. Basszunk még 5 percig. Ha elélveztünk, vegyük ki a faszunkat és csapkodjuk meg vele a kecske arcát.
Nagyon szeretik! A kicsöpögő ondót a partner bolyhos szőrébe kenhetjük. A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban. Friss topikok Nekrofil Sírásó Phd. Blogajánló Itt a fekete, hol a fekete? Érdekes módon a reklámok általában nem szeretik a sokszereplős plakátokat vagy filmeket, és erre bizonyára alapos okuk is van, még akkor is, ha ez számomra pillanatnyilag nem nyilvánvaló.
Archívum március 1 október 1 április 1 november 1 augusztus 2 július 5 június 3 május 6 március 1 február 2 december 1 november 7 Tovább Feedek RSS 2. Hogy kell kecskét baszni? Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik 0. Ajánlott bejegyzések: Lany vagyok negyvenhet eves es szuz de ezen valtoztatni szeretnek Megjelent a népszava benne van a pék fasza: orbán szopjon lovat Buzigenyó seggfejek Belefostam a saját tenyerembe, és megbaszott a kutyám sziasztok! Nincsenek hozzászólások. Ez már régóta megvolt, a Sárbogárdi Jolán, egy puszta név, ami nem kapcsolódott semmihez, de jónak tűnt.
Egyrészt benne van a Charles Bovary, bár ez csak később jutott eszembe, benne van a magyar irodalom egyik őstoposza, a sár, aztán benne van a bogár, az egész kicsit töröttes, kicsit furcsa MN: Kicsit magyarosított PNL: Igen, minden van benne. Ezt a nevet írtam fölé, amikor Csordás Gábor lehozta a Jelenkorban nyarán. Utána volt egy kis találgatás, hogy ki írhatta, de villámgyorsan lebuktam vele.
Nem is szívesen mentem volna bele ebbe a játékba, pár évvel azelőtt csinálta meg Esterházy a Csokonai Lilit, persze a két dolog gyökeresen más.
Hát innen indult Sárbogárdi Jolán karrierje. A rádió rögtön íratott velem belőle egy hangjátékot, ez volt különben az első dramatikus munkám. Aztán egy rádiós pályázatra azt találtam ki, hogy megírom magát a figurát, hogy ki is lehet ez a Sárbogárdi Jolán.
MN: Ez volt az Ibusár megállóhely. PNL: Igen. De közben rá kellett jönnöm, hogy az a Sárbogárdi Jolán, aki megírta ezt a metabelvárosi, metabuta, metabarbi, metabornírt lányregényt, az nem lehet egy szerencsétlen, elmávadt vasúti pénztárosnő Ibusáron. Tehát most van egy Sárbogárdi Jolán nevű dilettáns jegykiadó és egy Sárbogárdi Jolán nevű lányregény-iparos, de a kettő nem kompatibilis.
MN: Azt nem lehet elképzelni, hogy a vidéki állomás pénztárfülkéjében Sárbogárdi Jolán erről a világról álmodik abban a hitben, hogy ez az igazi, nagy élet? PNL: Na ja, én is így ideologizáltam meg magamnak. Tavasszal is, hogy a könyv megjelenése előtt kicsit belepiszkáltam a szövegbe, arra gondoltam, miért ne írhatta volna? De mégse írhatta. Ha fordítva van, tehát előbb találok ki sorsot a névhez, ha tudom, hogy ki ő és hol él, akkor az ő pozíciójából A test angyala egészen máshogy nézett volna ki.
De így, hogy az első jolánozásban volt a név, de nem volt a sors, ez a Sárbogárdi Jolán egy igazi posztszocialista, késő kádári úrilány PNL: Feltétlenül pesti. Kedves, agyonbabusgatott, szalonbuta teremtés, akinek a pályája egy jobb titkárnőségtől az államtitkárságig ívelhet. Nem túl okos, nem túl buta Ez alapvetően egy stíljáték volt, és fontos, hogy a nyolcvanas évek végének rekvizitjeivel. Úgyhogy eszembe se jutott korszerűsíteni a figurákat, hiszen ilyenekkel, a típussal mindig tele volt és tele is lesz a világ, egyszer Jávor-bajszuk, egyszer finom borostájuk van A lelkünk, többes szám első személyben mondom.
És ezzel végeztem is Sárbogárdi Jolánnal. Igaz, egy írással még tartozom, de azt már nemigen fogom megírni. MN: Az színdarab lenne? PNL: Nem, próza Jolán további életéről, de ő eddig is nyelvként érdekelt elsősorban, és most már nem érzem azt, hogy volna még ebben a nyelvben valami. MN: Ez lehet az egyik különbség a Tizenhét hattyúk meg A test angyala között, hogy az Esterházyé szerepjáték is, de a tied alapvetően nyelvi játék.
A tájnyelv, A nyelv hangzása | Tájszólam Közhasznú Egyesület
A tárcákból, a Sedobok -ból is az derült ki, hogy ami a nyelvvel való játszadozásként kezdődött, az írás közben telítődött mindenfélével, sorssal, életformákkal, társadalmi jelenségekkel. Merthogy nyelvében él az ember. PNL: Persze. A Péter választott egy irtózatosan erős, hatalmas sugarú, fantasztikusan eleven, de anakronisztikus nyelvet, és betette egy mai közegbe, szájába adta egy mai lánynak, aki így nyilvánvalóan nem beszélhet.
Engem meg az érdekelt, hogy egy dilettáns szerző nyelvén és nevében csináljak egy lányregényt úgy, hogy közben nem bújok ki a szerepből. Ez egészen más. Annyiban hasonlít a két dolog, hogy mindkettőben nagy szerepe van egy adott és választott stílusnak. MN: A nyelvnek. PNL: Nekem valóban rendkívül fontos a nyelv, nemcsak mint írói eszköz, hanem mint anyag. De az röhejes lenne, ha egy táblaképfestő arról elmélkedne, hogy neki milyen fontos az olajfesték.
Egy zalai gésa története
Lehetnek, vannak írók, akiknek a nyelv csupán eszköz, vivőanyag különféle gondolatok, miegyebek kifejezésére. Persze használom eszközként is, de számomra a nyelv főleg egy mancsolható, szétszedendő, gyúrandó anyag. MN: Ezért nem jó itt az olajfesték-hasonlat. PNL: Nekem ez az írói világom, a témám, azt mondhatnám, hogy ez a hazám. Igen, ez elég pontos. És nincs benne semmi patetikus, mert ez a hazámnak tekintett nyelv éppannyira hasadt, szemetes, ócskácska, mint a valódi haza.
MN: És pontosan így is jelenik meg nálad, ilyen lepusztultnak, toldott-foldottnak, katyvaszosnak. PNL: Nézd, azt hiszem, hogy én alkatilag nem prózaíró vagyok. Már ha van olyan, hogy külön költő meg külön prózaíró. E képességek tán ott válnak el, hogy melyik milyen reflexeket mozgósít vagy milyen gondolkodást igényel. Az epikus gondolkodás feltételez egy nagyon jó memóriát, amelybe szabályosan beleragadnak a történetek, a részletek, az apróságok, és onnan bármikor, egy-két agyi gombnyomásra lehívhatók. És kell még hozzá sok türelem, alázat és nagy-nagy belső nyugalom. PNL: Pontosan.
Ezzel szemben, ha már modellezünk, a költő eruptívabb, sűrítőbb, többet bíz a nyelvre, a nyelv szörnyű intenzitására. És másmilyen az emlékezete. De ne mondjak költőt, hanem hogy az enyém milyen. Kusza, morzsás, töredékes. Azt, hogy prousti, egyrészt nagyképűség lenne mondani, másrészt annál nagyobb epikát nehéz elképzelni, de mégis azt hiszem, hogy teasüteményszerű emlékezet a költőé, amelyben a legindifferensebb dolgok hívhatnak elő egész világokat. Magamról azt gondolom, hogy inkább költő vagyok, és a nyelvhez való viszonyom is alapvetően lírai.
MN: Régi meggyőződésem, hogy te költőként írsz prózát is, színdarabot is, de eddig mindig tiltakoztál ellene.
PNL: Talán mert mindenképp olyan szöveget akartam írni, amely követi a szabályokat és prózaként is működőképes. Arra voltam kíváncsi, milyen az "igazi" prózaírás, hogyan működnek a reflexeim ezen a másik terepen. Közhely már, hogy az utóbbi húsz év magyar prózája, az a fajta intenzifikált próza mennyi mindent tanult a költészettől technikában, snittelésben, sűrítésben. Mi van akkor, gondoltam, ha én most költőként abból, ami itt már prózaként létezik, elkezdek visszavenni, a magam számára visszahódítani dolgokat.
Megtanulni prózául.
- Sárbogárd és környéke krónikája november 5.!
- Mezocsat rosszlanyok.
- randivonal Sandorfalva megye.
- Tapioszele kurvák.
- Dangerus Gangsta, 110 éves, Férfi, 130 cm, Fekete szem, Ősz haj - társkereső adatlap!
Utólag persze látom, hogy alapvetően költő vagyok. MN: A minap te is részt vettél abban a televíziós vitában, amelyik a hónapok óta tartó nyelvtörvény-ügyben folyt. Az volt a kérdés, hogy kell-e valamit tenni a nyelv védelmében.
Zeneszöveg hozzászólások
PNL: Én nagyon nem értek egyet azokkal, akik nyelvtörvényt akarnak, bár a vita során nem derült ki, hogy ki az, aki valóban akar. Pontosabban kiderült, hogy ehhez szinte senki nem adja a nevét. Mert miről van szó? Hogy a mi kissé primitív vállalkozóink angol feliratokon hirdetnék magukat?
Na és?