Elek kurvák
Azt hiszem, azoknak van igazuk, akik szerint mindnyájan jobban jártunk volna, ha Alföldi Róbert színházigazgatóként is marad a szakmájánál. És még csak véletlenül sem jut eszébe, hogy a román-magyar kulturális diplomácia színpadára is fellépjen. Alföldinek voltaképpen a saját szavai szerint is az volt a szándéka, hogy kultúrdiplomataként lépjen fel, amikor engedélyezte, hogy a december 1-i román nemzeti ünnep előestéjén, a budapesti román nagykövetségnek a Román Kulturális Intézet szervezésében megtartandó, szokásos ünnepi megemlékezésére és fogadására a Nemzeti Színházban kerüljön sor, és e célból bérbe adta a Román Kulturális Intézetnek a Nagytermet.
Csak hát sajnos rosszul mérte fel — folytatja az önkritika szellemében —, hogy ez a döntése félreérthető, és sok magyar ember érzését megsérti vele.
Magyar Leszbi Kurvak | VK
S azért lépett vissza, mert az egyik legfontosabb kulturális közintézmény vezetőjeként nem hagyhatta figyelmen kívül a kialakult helyzetet. Vagyis elismeri, hogy hibás volt az általa választott kulturális diplomáciai lépés. De mit is ad elő e hiba magyarázatául? Hadd fordítsam le. Voltaképpen azt állítja: az volt a baj, hogy nem számolt a hazai közeggel. Ezért tehát képtelen felérni, hogy a múltja fájdalmainak európai módon és felelősen történő feldolgozását például azzal szolgálhatja, illetve tanúsíthatja, hogy átengedi, ha nem egyenesen felkínálja a román nemzeti ünnep alkalmával megrendezett megemlékezés és fogadás céljára a Nemzeti Színházat.
A saját nemzeti öntudata szempontjából talán az egyik legfontosabb kulturális közintézményét. Amit a közfelfogás hagyományosan a magyar színjátszás templomaként tart számon. Felkínálja az Erdély román megszállását követően elfogadott és Nagy-Románia létrejöttét megalapozó gyulafehérvári nyilatkozat megünneplésére.
Amelyben az erdélyi románság képviselői kimondták Erdély egyesülését Romániával. Egy olyan esemény évfordulójának megünneplésére tehát, amely egyben a magyar államot és a magyar nemzetet ért egyik legnagyobb történelmi tragédia szimbolikus dátuma is. Erdély és vele több millió magyar nemzettársunk Magyarországtól való elszakításáét.
Történetesen én is azt képzelem magamról, hogy európai módon és felelősen érzek és gondolkodom a szóban forgó kérdésben. De nem tagadom, nekem is az égnek áll a hajam ettől az érveléstől. A két egykori szabaddemokrata, mellesleg épp Erdélyből áttelepült értelmiségi, Tamás Gáspár Miklós és Ara-Kovács Attila e tárgyról szóló cikkét olvasva a hétvégén, nemkülönben. Nos, igen, egyébként sincs itt semmi meglepetés, ha végignézi az ember a mezőnyt. Csak a szokásos munkamegosztás. A radikális és a szélsőjobb hazaárulásról meg szándékosan előidézett provokációról harsog.
S legfeljebb azon vitatkozik, hogy ha provokáció van a dolog hátterében, az Alföldi szándékait tükrözi vagy a román nagykövetségét. A kormányon lévő jobboldal pedig vagy azon igyekszik, hogy ügyesen vitorlázzon a jobbszélről gerjesztett felháborodás viharában. Semmiképpen sem akarva lemaradni a szélsőjobbtól az érzelmi felháborodás kifejezésében, de tartózkodva annak alpári fordulataitól. Vagy legfeljebb a kedélyek kényszeredett hűtésére futja az erejéből.
Lásd a Fidesz-frakciónak az ügyről szóló, visszafogott nyilatkozatát.
Illetve a fideszes kulturális államtitkár, Halász János ennél jóval kevésbé sikerült válaszait a kormányt interpelláló, kérdező Jobbikos képviselőknek. Ezekben ugyanis mintha már túltengett volna a kérdezőkkel való, fenntartás nélküli azonosulás jelzése. A mára elárvult, holdját vesztett baloldali liberális értelmiségi holdudvar képviselői pedig, akik sajnos, többségükben mit sem tanultak az elmúlt húsz esztendőben követett nemzeti politikájuk kudarcából, ma is ugyanazokkal a reflexekkel nyúlnak a témához, mint korábban.
Ez a kibaszott picsa most meg azt hiszi, hogy kell, Nem tudja, hogy hideg a Kartel.
Secondary Menu
Hideg, mint egy kibaszott fekete kő, Csak áll a sok fasz és lő. De ha kell és akarod, ezt neked adom, Csak szopjad bébi - De finom! Ez a Kartel, baszod a kurvát Big Daddy L. Lory B. Kérdezed a gringót, Én baszom a ringyót, Annyira lököm, Hogy izzad a tököm. Hamar elmegyek ettől a csajtól, Minden kibaszott cseppet kisajtol belőlem, Ha akarod bébi, szophatod még felőlem.
Minden amire gondolok az a pina, Kikészült a farkam, már lila. De ezt a kurvát még felhúzom, Utána meg a csíkot elhúzom. Ennyi az egész, tanuld meg! Aztán hirtelen abbahagyta, és odafordult a nőhöz. Anne egy építőmester lánya volt, és gyönyörűen tudott rajzolni. A magyar elmesélte neki, milyen házat szeretne, és megbeszélték, hogy a nő elkészíti hozzá a tervrajzokat. A földszinten, a hátsó bejáratról nyílik a konyha, külön tálalóval, és egy ajtóv al az étterem felé. Az étterembe az utcáról ezen az ajtón lehet bejönni.
Szemben vele a bárpult, itt meg a kártyaterem.
Arra gondoltam, hogy egy kisebb különterem is lehetne, amott hátul. Előhúzta zsebéből a kártyapaklit, legyezőszerűen szétterítve lerakta az asztalra a rajzok mellé.
Elek István: Alföldi Róbert, a „kultúrdiplomata”
Aztán végigsimította a kártyák hátlapját, kiemelt egyet, és megfordította. Néhány évvel később, ben a "Két Ász" már jól menő, közkedvelt helynek számított New York városában. Magyaros konyhája, a saját főzésű ír sör és a reggelig nyitva tartó kártyaterem tömegével vonzotta a tehetős polgárokat. A bárpult mögött O'Brian, a kártyateremben Kemény -Kreisler dolgozott, és mind a két férfi élvezte a munkáját. Anne ezalatt szorgalmasan szülte tovább a vörös hajú lányokat, és már az ötödiknél tartott.
A két férfi igaz barátságán azonban sem ez, sem az idő múlása nem fogott ki.
Chatelős oldalak vénpicsák
A kislányok nagybácsinak hívták a kapitányt, és reggelente hangosan viháncolva, jókedvűen vitték be a szobájába a reggelit. Úgy tűnt, hogy a hazátlan magyar menekült végérvényesen révbe ért a messzi Amerikában. Elegáns ruhájában, faragott mankója helyett elefántcsont botra támaszkodva, a gazdag és előkelő társaságok rendszeres vendégeként, mindenütt sikert aratott New Yorkban szerény, szinte már félszeg modorával. Akármennyit ivott, sohasem látszott meg rajta, finom szivarokat szívott és csak hosszas rábeszélés után volt hajlandó egy-egy történetet elmesélni lebilincselően érdekes életéből.
A nőkkel szemben rendkívül tartózkodóan, mondhatni félénken viselkedett, a kártyaasztalnál viszont feltűnés nélkül és észrevétlenül, de állandóan nyert. Ethel Rothschild egyáltalán nem szégyellte, hogy 26 éves korában még mindig nem volt férjnél. Édesapja, a gazdag család szegényebb ágának fekete bárányaként költözött Amerikába, ahol egyetlen gyermekét maga nevelte.
A különcnek számító, furcsa nézeteket valló lány kétségen kívül nemcsak szép, de művelt és értelmes is volt, botrányos viselkedésével azonban gyakran, mintha szándékosan hányt volna fittyet a társasági illemnek. A póker nem valami lovagias játék. Gúnyosan végigmérte a férfit. Gyere, kinyitjuk a különtermet, és szólok a szakác snak, hogy készítsen valamit, hátha megéhezünk játék közben.
Negyedik órája játszottak már, túl a vacsorán, és Kemény-Kreisler még mindig nem tudta eldönteni, hogy a nő mikor blöfföl. Hiába leste a szokásos, apró jeleket, a szem, a kéz és a száj finom rezdüléseit, amelyek egy profi játékos számára elárulják ha ellenfele készül v alamire. Ethel Rothschild kétségen kívül jobban pókerezett, mint bármelyik férfi, akivel a kapitány eddig összeakadt.
Ennél jobb esély alig van a pókerben, nyolc kártya jó a sorhoz, kilenc a színhez. Betolta a pénzt középre, aztán kedvesen rámosolygott a kapitányra. Megadom az ötven dollárt kapitány, és szólítson nyugodtan Ethelnek! Húzott egy kártyát a pakli tetejéről, és szép lassan megvizsgálta. A kapitány elgondolkozva mérlegelte a lehetőségeket. Mi lehet a nő kezében? Semmi, sor, szín vagy full.