Párom hu Veszto
Mert gondolja, hogy az eset után fog tiszteletet kapni tőle. Nem fogja magát könnyű prédának tartani? Kérem, mindezt gondolja át Ha pedig úgy dönt, nem folytatja, és találkoznak az órán, legyen természetes, de távolságtartó. Ritkán szoktam egyértelmű választ és tanácsot adni, most mégis megteszem: házasságuk és a férje nem fog rendbe jönni.
Navigációs menü
Egy férfi, aki a feleségét — ahogy Ön fogalmazta: terrorizálta, olyannyira, hogy még maga is, aki nyilván évtizedeken át türelmes volt, és reménykedett a "javulásban" — távoltartást kért ellene, nem változik, hacsak nem jár komoly pszichoterápiába vagy önsegítő csoportba. Ilyen csodák nincsenek. Azt, hogy hiányzik, megértem: tipikus társfüggő magatartás. Inkább azt javaslom, hogy kezdjen önmagával foglalkozni, a saját személyiségét, viselkedését megérteni.
- Újabb holttestek kerültek elő | Magyar Nemzet!
- randi helyek Albertirsa;
- Négy embert lőtt le a vésztői férfi | DÉLMAGYAR!
- Struccokat nevel otthonában Magyarország Szépe - Ripost!
- Betűméret:!
Ehhez Önnek is jó lenne terápia, ami többnyire pénzbe kerül, de ott vannak az ingyenes önsegítő csoportok is, melyek látogatását melegen ajánlom. Tisztelettel üdvözlöm. Kedves Gabika! Maga bizonyára felnőtt nő, ahogy az édesanyja is. Önnek nincs felelőssége abban, hogy a szülője mit tesz, így szégyellnivalója sincs. Különben is, nem gondolom, hogy foglalkoznunk kellene mások vadidegenek vagy akár a szomszédok véleményével.
Bár beismerem, hogy ez vidéken, egy kisvárosban nyilván nehezebb. Kínos - ezt a szót használta. Önnek ne legyen kínos, amit nem Ön tett. Az édesanyja nyilván beteg: gyógyszer- és alkoholfüggő. Segítségre szorul, hogy ezeket a pót szereket letegye. De ez az Ő története, nem a maguké, a lányaié. Megértem a bonyolult, ellentmondásos érzéseit: szégyen, bűntudat, harag és persze aggodalom keveredik ilyenkor a hozzátartozóban.
A balesete részleteit nyilván nem fogják megtudni, nem is érdemes ezzel foglalkozni. Látogassák az édesanyjukat de ha nem akarják, akkor azt is megértem , viszont alkoholt semmiképpen ne vigyenek neki. Szerencsés lenne, ha találnának egy addiktológus orvost vagy egy addiktológiai konzultánst, esetleg egy önsegítő csoportot, aki segíthetne az édesanyjukon. De ez - akármilyen idős is - elsősorban az ő feladata, az ő felelőssége. Érdekes problémát vetett fel. Hasonló kérdést még sosem kaptam, de a problémát ismerem.
Igen, valóban vannak olyan emberek, akik fölényesek, mindent jobban tudni vélnek, és így hajlamosak a másik embert földbe tiporni. Elképzelhető, hogy a lexikális tudásuk nagyobb, mint az Öné, de mint írja "buták tudnak lenni". A magabiztosság és a széles körű ismeretek nem járnak mindig együtt intelligenciával, ahogy még a diploma sem.
Feltehetőleg éppen valami rejtett kisebbrendűségi érzés okozhatja a párjánál ezt az "okoskodó" viselkedést, illetve egyfajta személyiségzavar, melyet nárcizmusnak nevezünk. Az ilyen emberekkel fölösleges vitatkozni. Próbáljon csak önmagával foglalkozni. El tudja ezt az embert fogadni?
El tudja-e viselni hosszú távon? A távkapcsolat amúgy sem szerencsés. Nem arra biztatom persze, hogy szakítson, de érdemes átgondolni, mit várhat ettől a kapcsolattól. Van-e esély arra, hogy a párja egyéni terápiába menjen, vagy ketten elmenjenek párterápiába? Mindkettőt melegen ajánlom.
Kedves Asszonyom! Megértem, hogy nehéz helyzetben van, és vívódik. A leveléből semmi nem derült ki arról az emberről, aki iránt vonzalmat érez. Ez egy valóságos kapcsolat már, csak a vágyak szintjén létezik? Több mindent kellene tudnom, hogy hozzászólhassak a kérdéséhez. Magáról is keveset írt: dolgozik-e, szereti-e a munkáját, hány éves, hány évesek a gyerekek, milyenek a családon belüli viszonyok, az anyagi- és lakáshelyzetük stb.
Ezek ismeretében valamivel könnyebben tudnék véleményt alkotni. Látom, hogy nehéz élethelyzetbe került, nyilván ezért kényszerült arra is, hogy felnőttként hazaköltözzön. Én nem szeretném értelmezni az édesanyja vagy a nagymamája viselkedését vagy személyiségét, engem csak Maga érdekel.
- A 110. napon kapott segítséget az államtól egy állását vesztő magyar.
- Négy embert lőtt le a vésztői férfi.
- kurvak Egyek;
- rosszlanyok hu Nagyecsed;
És úgy gondolom, magának is önmagával lenne érdemes foglalkoznia. Mit szeretne tenni? Hogyan tovább? Mások viselkedésével szemben úgyis tehetetlenek vagyunk, de nem is dolgunk megváltoztatni őket. Nem szoktam direkt tanácsot adni, most mégis megszegem a saját szabályomat: költözzön el! Keressen munkát, lakhatást, és próbáljon új életet kezdeni. Azt gyanítom a soraiból, hogy ez már egyszer sikerült. Egy faluban, munka nélkül, nehéz természetű rokonokkal összezárva - nos ebben sok perspektívát nem látok.
Nem tudom, mi a végzettsége, a szakmája, de én minden lehetőséget megragadnék, csak el onnan a mérgező környezetből. Ezt a fiatal kora is indokolná: még maga előtt az élet. Kortársakra, barátokra, netán szerelemre találhatna, ha elköltözik. Bízom benne, hogy sikerülni fog.
Oh no, there's been an error
Kedves Szilárd! Elemezhetjük ennek a nagymamának a lelkületét, a személyiségének az alakulását, a kontrollmániáját, a rosszindulatát, de ennek nem sok értelmét látom, mert nem vezet sehová. Érdemesebb valamiféle megoldáson gondolkozni. Ez lehetne az, hogy a barátnője elereszti a füle mellett a nagymama gonoszkodó megjegyzéseit, nem foglalkozik vele, nem törődik vele. Persze ez egy együttélés során nem könnyű. A másik gondolatom az, hogy mivel egy húszéves, lassan felnőtté váló hölgyről van szó, számomra felmerül az elköltözés, az önállóság lehetősége.
Nem tudom, ennek mennyi a realitása, van-e a barátnőjének munkája, jövedelme, így volna-e lehetősége albérletbe menni, de előbb-utóbb ajánlatos lenne elkezdenie a külön életét. A nagymamát megváltoztatni nemigen tudják bár felmerül bennem, hogy próbált-e vele az unokája nyugodt hangon beszélni ezekről a sértő, kritikus megjegyzéseiről, ami talán hasznos lehetne , így a változás, változtatás lehetősége elsősorban a barátnőjében van. Örömmel ír arról, hogy rátalált az öccsére, és ez szerintem is örömhír.
Feltehetőleg az öccse most magányos lehet, túl van egy veszteségen hiszen nem élhet már a gyermekével, és nyilván a párja elvesztését sem viseli könnyen , és érdeklődése, gondolatai középpontjában most ez áll. Örül annak, hogy valakinek elmondhatja a gondjait, valószínűleg nincs kivel beszélnie minderről.
Több százan köszöntötték Vésztőn Magyarország Szépét | BEOL
Én ezt még nem érzem kihasználásnak. Azt megértem, hogy Ön is szeretne beszélni, magáról is, nyilván így lenne egyenrangú a kapcsolat barátság vagy rokonság. Mégis azt javaslom, hagyjon az öccsének időt, vagy kísérletezzen azzal, hogy önmagáról is beszél vele. Ha mégsem reagál majd, ha a férfit valóban csak önmaga és a saját problémái érdeklik, és főleg ha ez valóban terhes lesz Önnek, akkor dönthet úgy, hogy ilyen kapcsolatra barátságra, rokonságra nincs szüksége.
Még legyen kicsit türelemmel, de előbb-utóbb nyugodtan megírhatja neki, hogy Ön is szeretné megosztani vele a saját életét és gondjait, nem csupán az övét hallgatni. Tisztelt Uram! Köszönöm, hogy megtisztelt a bizalmával, és elmondta ezt a szomorú történetet. Ahogy elkezdtem olvasni, először arra gondoltam, hogy a feleségénél a gyerekszülés ek okozhatják a frigiditást, a szex elutasítását, ami bizony előfordul. Nemcsak biológiai okokból, hanem a fáradság miatt is, ami a gyerekek gondozásával jár. Persze akkor sem törvényszerű. Nagy bajnak tartom, hogy fontos életeseményekről nem beszéltek egymással még az összeköltözésük előtt, viszont az is érthető, hogy ezt a múltbéli történetet a gyermekkorából nem akarta, nem merte elmondani Önnek a párja.
Különösen, ha mint írja, a romáknál elvárás, hogy a lány szűz legyen. Lehet, sőt valószínű, hogy ez nagy trauma lehetett az ő életében, ami ráadásul feldolgozatlan, kibeszéletlen maradt. Sokat elárul az a mondata, hogy "üres vagyok belülről". Ezzel bizony nem magát bántotta. Másrészt a történetből az is kiderül, hogy nem lehetett felhőtlen a viszonya az anyjával sem, hiszen meg sem látogatta abban a nehéz élethelyzetben.
Lehet, hogy nem egy szeretetteli családban nőtt fel, és ez bizony rányomja a bélyegét a felnőttkori kapcsolatokra is. Elképzelhető, hogy éppen ez a lánykori esemény okozza a távolságtartását a szextől.