Lanyok Suelysap
Hogyan viszonyultak akkoriban egy nőgyógyászati műtéthez? Korabeli vélekedések szerint miért nem lehet szerelemmel szeretni egy majd nyolcvanéves nőt? Sok más forrás mellett dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő hagyatékában fellelhető századfordulós rendelési naplók képezik az egyik legfontosabb forrását ennek a könyvnek, ami — korabeli levelek, naplók, visszaemlékezések, orvosi és ismeretterjesztő források, valamint irodalmi művek segítségével — kamaszkortól időskorig kíséri végig a Megmutatja, hogyan tekintettek a nők testére, és hogyan érezték magukat ők a saját testükben abban a korban, amikor a nők társadalmi szerepének változása és a modern testtudatosság kialakulása jelentős változásokat hozott az addigi szemléletbe.
Szécsi Noémi József Attila- és EU-díjas író, ben publikálta első regényét, a Finnugor vámpír t, legutóbb az Egyformák vagytok Magvető, jelent meg. A regények és gyerekkönyvek mellett művelődéstörténeti művek szerzője: Hamisgulyás Fehér Bélával , A budapesti úrinő magánélete — , A modern budapesti úrinő — Géra Eleonórával.
Éva és Franciska szüzességi fogadalmat tettek, Julianna egy bizonyos Kiss Sándorhoz ment feleségül, ám gyerekeik nem születtek. Egyedül Borbála vitte tovább a családi vérvonalat: Ethele az őslakos család Antal feleségeként 5 lánynak adott életet. Jótékony ittlétüket bizonyítja pl.
Best of Berki Tamás: A mende- Sülysáp blues
Sülysápi halastavak és környezetük Sülysáp legszebb és legkedveltebb kirándulóhelye a Sápi-halastavak és a Sápi-patak forrása. A tavak a Forrói útról közelíthetőek meg a település utolsó házait elhagyva 2 kilométerre. A 3 tóból álló víztározó-rendszert a patak felduzzasztásával hozták létre völgyzáró gátak emelésével.
S bár az így kialakított tavak mesterségesek, az élővilág az elmúlt évtizedekben egyre jobban birtokba vette őket. Partján öreg fűzfák csoportosulnak, a sűrű nádasokban gazdag madárvilág fészkel. Leggyakoribb madarai a tőkés récék és a szárcsák, de előfordulnak a szürke- és vörösgémek, a nagy kócsag és a kárókatona is. A tórendszer egyben jelentős kétéltű szaporodóhely, és több hüllő is kötődik a területhez pl. A horgászok mellett a halállomány második legnagyobb fogyasztója, a vidra, mely kiemelkedően nagy számban él part menti kotorékaiban. Forró-forrás A tavakat elhagyva még másfél kilométert kell megtennünk, hogy elérjünk a Sápi-patak eredetéhez.
A forrás közvetlen környezete ki van építve, szájában egy óriási malomkő hever, mely mellett a mélyből felfakad tiszta, hűs vize. Az egyik legszebb forrás a Tápió-vidéken. Tiszta vizét akár meg is kóstolhatjuk. Kotlina-völgy, Vadalmás Bár közigazgatásilag már nem Sülysáphoz tartoznak, de ha már a forrásnál járunk, mindenképp érdemes egy kis kirándulást tenni a forrásvölgy Locsodpuszta feletti dombokra. A domboldalakon a Gödöllői-dombságra jellemző tatárjuharos lösztölgyes maradványait láthatjuk kisebb-nagyobb foltokban a vadvirágos löszgyepek és cserjések mellett.
Ezek a tölgyes állományok már viszonylag fajgazdagok, bennük több védett és fokozottan védett növény- valamint állatfaj él. Az aljnövényzetben megtalálható a nagyezerjófű és több talajlakó orchidea: a tarka kosbor, a fehér és piros madársisak, és a korhadéklakó madárfészek is. A cserjék leggyakoribb képviselői a csíkos kecskerágó, a kökény és az egybibés galagonya. A domboldalakat borító löszgyepek is számos ritkaságot rejtenek.
Az aranysárga tavaszi hérics mellett, előfordul a lila virágú bunkós hagyma, a kúszó szárú pusztai meténg és a Szent László-tárnics is.
Árokba csúszott egy gépkocsi Sülysáp és Kóka között
Az itteni erdőkben fészkelő madarak közül kuriózum a holló. A sülysápi örömkalács Tápósápon lakodalmakra, az ifjú pár számára örömkalácsot sütöttek. Ez néha igen nagyméretű, szögletes, kelt kalács, de erre az alkalomra feldíszítették, a közepébe egy pálcát, az úgynevezett életfát szúrták, melyre színes szalagokat kötöttek. Régen a saroglyán, — a szekér hátuljának rácsos részén — vitték a menyasszonyos háztól az ifjú pár után. Az örömkalács elfogyasztása a lakodalmi szertartásban külön szerepet kapott.
Az esküvőről megérkező ifjú házasokat fogadták vele, akik a kis kockáit mézbe mártották, s úgy ették meg.
Ezzel azt kívánta a násznép nekik, hogy legyen az életük olyan édes, mint a mézbe mártott kalács. Tápiósülyben is készítettek örömkalácsot, melyet csak lisztből és vízből gyúrtak. Szív alakúra készítették mind a kettőt, s egyikbe a menyasszony, a másikba a vőlegény nevének kezdőbetűit formálták ki sodrott tésztából. A lakodalom napján az első szobában, az ablak két oldalára akasztották. Lagzi után másnap az iskolás gyerekeknek osztották el, hogy sokan egyenek belőle, mert így tartósabb lesz a boldogság.
Szirtes Ádám Tápiósápon született Szvitek Ádámként. Első filmjében, az ban bemutatott Talpalatnyi földben rögtön főszerepet kapott. Góz Jóska karakterének megformálása azonnal ismertté és népszerűvé tette Szirtes Ádám nevét. Ízes beszéde miatt kezdetben munkáshősöket és parasztfigurákat alakított, később sokféle karakter emlékezetes alakítása fűződik nevéhez. Számos magyar film főszerepében nyújtott sikeres alakítást. Szülőfaluját gyakran felkereste, Életünk, életem!
Best of Berki Tamás: A mende- Sülysáp blues, Berki Tamás
Ettől fogva folyik gyűjtőmunka a helybeliek népzenei emlékeiből, szokásdalaiból. Egy-egy helyi, kulturális rendezvényen időről időre felcsendültek régi, sülysápi népdalok, de egy ehhez hasonló, egységes kiadvány ig nem született. Terék József óta kutatja Sülysápon a rég elfeledettnek hitt tót és magyar hatást egyaránt magába foglaló népdalokat.
Ezt a gyűjtőmunkát karolta fel az Összefogás Sülysápért Egyesület, és egy sikeres pályázatot követően ben jelentette meg Sülysáp Város Önkormányzatával közösen A sülysápi dombtetőn című lemezét, amelyen 15 dalcsokor található az egykori Tápiósüly és Tápiósáp népdalaiból. Még évvel ezelőtt az Vagyis a éves gyerekek több mint háromnegyed része beszélt tótul. Feltehetően a szüleiktől tanulták. De mi a helyzet ma? A as tanévben az első és második osztályos tanulók közül egyetlen gyerek sem akadt, aki csupán egyetlen szót is tudott volna tótul.
A száz év alatt a település szellemi örökségéből a tót nyelvtudás majdnem teljesen eltűnt, csak néhány idősebb ember érti, beszéli - bizonyos fokon. Ezért tehát hozzájuk fordultunk népdalokkal kapcsolatban.
- Városi Advent, Sülysáp - .
- Sülysápi Hírforrás. Bajnok a Sülysáp! 28 év után lett újra bajnok a sülysápi felnőtt focicsapat.
- sex Gyor.
A befektetett gyűjtőmunka meghozta a gyümölcsét, igen rövid idő alatt 10 tót népdalt, mondókát sikerült felvennünk. A dalok természetesen egytől egyig belekerültek Terék József év népdal a Tápió-mentén című könyvébe, de meghallgathatók eredeti előadásban A Sülysápi dombtetőn című CD lemezen is. Köszönet azoknak a éves tápiósápiaknak jár, akik koruk ellenére hajlandóak voltak dalra fakadni. Tapsoló: Tapsi, tapsi tapsunki, visli, nasli, nahruski.
Önálló oldalak
Cica símogató: Cicúrka, macúrka, ďe si bola? Čo si tam robila? Prišov kocko, zedov šecko, cirka nemala ňišt. Kormány Sándorné néprajzi dolgozata Kormány Sándorné Dobos Margit egyszerű parasztcsaládba született ban. A szülőföld és a munka szeretetét az anyatejjel szívta magába. Özvegy édesanyjától és nagyszüleitől tanulta meg a paraszti gazdaság minden csínját-bínját. Szerette ezt az igen változatos, de kétség kívül igen nehéz életet. A történelem azonban közbeszólt, a tsz-ek megalakításával munkanélkülivé vált.
A helyi háziipari szövetkezetnek gobelinokat varrt és Budapesten vállalt takarítást. Így jutott el Győrfi János történész, népművelőhöz és Györffy György történészhez. Nekik mesélt a letűnő, régi paraszti életről, s ők bíztatták, hogy mindezeket írja le. Margitka ezt meg is tette, s a vaskos irományt elküldte a Néprajzi Múzeum által meghirdetett gyűjtőpályázatra. A bíráló bizottság eredményes munkájáért II. A pályázatot Ahol én élek: Tápiósüly a múzeum etnológiai adattárába tették, így a késői utódok is elolvashatják, hogyan éltek, dolgoztak őseink, képet kaphatunk Tápiósülyről és annak mindennapjairól.
Ő gyűjtötte Tápiósülyben a Tápió-mente néprajza című könyvhöz a képanyagot, és adatközlőként is gyakran szerepel. A kövesut másik oldalán vót a Tól, ahová a teheneket kihajtották. Itt őrizték a csordát, itt vót a csordakut is. A Tólnak a felső felén vót a barak, - mi csak igy montuk a kaszárnya — itt sok katona vót.
Emelett vót a malom, ide hortuk a buzát. Mama ennyit őrzött meg a molnárrul: Ő özvegyasszony vót, és sokszor csak egy zsák buzát tolt a tragaccsal őrölni. De mi jó molnárunk, Gerendási urnak hivták, sosem engette, hogy asszony cipelje a zsák buzát, segitett neki, ha a molnárlegény nem vót ott. A Hutiraÿ család nem sokáig lakott településünkön, Nyitra megyébe költöztek, később Lukácsy-ra változtatták meg a nevüket.
- Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám).
- Kormend nők.
- Lányok Napja.